Élelmiszermérnöki alapképzés (BSc)
A képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik általános ismeretekkel rendelkeznek a biológia, a kémia, a fizika, a műszaki és gazdasági alaptudományokban, speciális ismeretekkel az élelmiszer-tudományban, szakmai alapismeretekkel és gyakorlati készségekkel az élelmiszer-technológia terén. A megszerzett élelmiszermérnöki és ezzel összefüggő piaci ismereteik birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó élelmiszer-előállítási és kezelési munka szervezésére és irányítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
Szakvezető: Dr. Kapcsándi Viktória egyetemi docens
Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök képesek:
- Ismeri az élelmiszer-előállítás során lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, biológiai folyamatokat, azok alapvető törvényszerűségeit, vizsgálati módszereit.
- Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
- Ismeri az élelmiszer-előállítás és -kezelés egészére vonatkozó alapfogalmakat, tényeket, elméleteket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket, a releváns élelmiszer-ipari szereplőket, azok funkcióit és az iparághoz kötődő folyamatokat.
- Rendelkezik az ehhez szükséges legfontosabb elméleti, módszertani alapokkal, valamint gyakorlati ismeretekkel.
- Ismeri az élelmiszeripar fő termékeit, azok alapanyagait, gyártási technológiáit, az élelmiszerek minőségét és biztonságát alapvetően meghatározó tényezőket az egészségtudatos táplálkozás vonatkozásában.
- Ismeri és érti a széleskörűen értelmezett élelmiszer-ipari műveletek alapelveit, gépeit, berendezéseit és műszereit, valamint ezek működését a gyakorlatban is.
- Rendelkezik az élelmiszeripar területén alkalmazható menedzsmentismeretekkel a gazdálkodó egység méretétől (családi gazdaság, iparszerű gazdálkodás) függetlenül.
- Rendelkezik az élelmiszeripar területén az alapvető etikai szabályok ismeretével.
- Ismeri az élelmiszer-ipari ágazatot működtető intézményhálózatot, valamint a hozzá kapcsolódó jogszabályi hátteret.
- Birtokában van az élelmiszer-technológiai és élelmiszerlánc-biztonsági problémák azonosításához szükséges ismereteknek.
- Ismeri az élelmiszer-technológiai és élelmiszerbiztonsági problémák azonosításhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatok alapelveit.
- Ismeri a releváns információgyűjtési, elemzési és problémamegoldási módszereket.
- Átlátja és érti a K+F+I tevékenység szerepét és célját az élelmiszeriparban.
- Ismeri és használja a hatékony kommunikáció formáit, módszereit és eszközeit.
- Ismeri az élelmiszeripar szakmai szókincsét magyarul és egy idegen nyelven
Rendelkeznek együttműködő képességgel, szakmai kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, felelősségtudattal.
A képzésről
Az Élelmiszermérnök hallgatók minden szükséges elméleti és gyakorlati tudást megszerezhetnek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán és annak laboratóriumaiban. A képzés során a hallgatók szerteágazó területekről származó ismeretkeket szerezhetnek, úgymint mikrobiológia (élelmiszerromlás, humán megbetegedés, jótékony mikroorganizmusok) klasszikus és korszerű eljárásai, analitika (élelmiszerek kémiai vizsgálata - tömeg- és térfogatmérés és nagyműszeres spektroszkópia és kromatográfia), technológia (növényi és állati eredetű termékek gyártása és műszaki ismeretek), érzékszervi minősítés (szabvány szerinti bírálatok) valamint funkcionális élelmiszerek előállítása.
A szakmáról
Az Élelmiszermérnök szakma rendkívül szerteágazó tudományterületek ismeretét követeli meg a szakemberektől. Az élelmiszermérnök feladata, hogy a fogyasztók elé kerülő élelmiszerek minőségét, illetve azok egészségügyi biztonságát „a szántóföldtől az asztalig” nyomon kövessék és koordinálják. Így a jövő élelmiszermérnökeinek a beérkező alapanyagok minősítésétől kezdve, a termékfeldolgozáson és termékfejlesztési folyamatokon keresztül a szállítmányozásig tisztában kell lenni az laboratóriumi vizsgálati és technológiai lépésekkel, illetve a felsorolt műveletek betartásához és betartatásához ismernie kell az aktuális közegészségügyi szabályozásokat és minőségbiztosítási rendszereket.
Elhelyezkedés
Az Élelmiszermérnök számára számos elhelyezkedési lehetőség kínálkozik a munkaerőpiacon. Az élelmiszeripar teljes szektora rendelkezésére áll, a laboratóriumi beosztásoktól (laborvezető), a minőségbiztosítási területeken át (auditálások) egészen a termelésben betöltött különféle pozíciókig (termékfejlesztő, termelésvezető). De az élelmiszer szektoron kívül elhelyezkedhet a gyógyszeripari területen, ahol részt vehet a gyógyszerfejlesztésekben, és azok nagyműszeres vizsgálatában és minőségbiztosításában. De lehetséges egyéb területen történő elhelyezkedés is, mint például takarmányozás (állateledel gyártó), ellenőrző hatóságok (NÉBIH), de alapíthat saját élelmiszeripari vállalkozást is.
Szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább három hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint egy félévig (tizenkettő hétig) tartó szakmai gyakorlatból. Az intézményen kívüli összefüggő gyakorlathoz jó kiindulópontot jelent az intézmény által kialakított ún. Mintagazdasági hálózat.
A BSc képzés mintatanterve megtekinthető az alábbi linken:
